Üdvözöljük a ReformEnglish online nyelviskola szakmai tanácsadó rovatában!
Rovatunk célja az angol nyelvvel kapcsolatos kérdések megválaszolása. Tapasztalatainkkal szeretnénk tippeket, útmutatást, javaslatokat, ötleteket adni mindazoknak, akik Nagy-Britannia, Írország, az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, az angol nyelv vagy angol nyelvtanulás iránt érdeklődnek.
SZERZŐ: Dr. Bódi László. FRISSÍTVE: 2016.10.31.
Többéves fiziológiai, anatómiai és nyelvtudományi tanulmányaim Európa különböző egyetemein, egy új módszer kifejlesztése, 14 különböző tankönyv és hanganyag megalkotása, több mint 8 év szakmai tapasztalata és 6500 Ügyfél megállásra kényszeríttet. Egy rövid szünetre, melynek célja az eddig tanultak összegzése, kiértékelése és továbbfejlesztése. A tanóráinkon történő agyi reakciók állandó figyelésének és nyelvtanulási módszerünk fejlesztésének köszönhetően Ügyfeleink nyelvtanulását egyre gyorsabbá és hatékonyabbá szeretnénk tenni csapatommal. Engedjék meg, hogy betekintést adjunk ismereteinkbe és eddigi tapasztalatainkba és ezzel segítsük az Önök nyelvtanulását is. Ha cikkünket túl hosszúnak tartja, elég ha a lényeget olvassa csak el, amit fekete betűvel jelöltünk. A szürke betűvel írottakat főleg azoknak ajánljuk, akik jobban bele szeretnének mélyedni a témába.
Az embert fogantatásától kezdve különböző hangingerek érik, melyek között kommunikációs szerepet tölt be az élőbeszéd. A hallást az teszi számunkra, emberek számára különösen fontossá, hogy az a legfontosabb kommunikációs eszköz, a beszéd egyik összetevője. Hogyan működik a beszédhangok megértése?
1. A beszédhangok, mint minden hanginger, először az elsődleges hallóközpontba jutnak.
2. Az elsődleges hallóközpontból kerülnek át a beszédérző Wernicke-mezőbe. Itt lesz a hallott hangból megértett beszéd és itt történik a beszéd elsődleges megformálása.
3. A Wernicke-mezőből kerül át az íves kötegen a motoros beszédközpontba, a Broca-mezőbe, majd konkrét utasítások formájában a nyelvet, ajkat, gégét, arcizmokat mozgató motoros kéregbe.
Az idegen nyelv megértése és a nyelvtanulás olyan, mint a puzzle kirakós játék. Egy türelemjáték, ahol a játékos megpróbál a játék apró darabjaiból egy nagyobb képet összeállítani.
Az élőbeszéd megértése azonban sokkal gyorsabb reakciót igényel és nem áll rendelkezésünkre a MINTA, ami a kirakós játéknál nagy segítség. És míg a kirakós játéknál mindjárt az elején az asztalra kerül az összes képkocka, aminek türelemmel nekiülhetünk, addig az idegen nyelvnél az információ csak árad és árad felénk egyre nagyobb káoszt okozva.
Ezért is fontos a nyelvtanulásnál a türelem és az önfegyelem, amely a koncentráció alapfeltétele.
A szöveghallgatáson alapuló nyelvtanulás célja a beszédértés elsajátítása. Egy új, idegen nyelv elsajátításának első és leglényegesebb lépése a szavak meghallása azaz felismerése és a mondatok agyi feldolgozása azaz megértése.
Sokan ez alatt a folyamat alatt a szöveg lefordítását azaz anyanyelvi értelmezését értik, de mi van akkor, ha egy magyar középiskolás kiváló angol nyelvtudással a tanulmányait egy brit egyetemen végzi és a számára új szakszavakat már angolul tanulja meg csak? Akkor a szövegfordításon alapuló nyelvtanulás már bebukott. Ezért ajánljuk a szövegeket az első pillanattól kezdve képekben értelmezni, nem anyanyelvre fordítani, hogy az agy megtanuljon egy új nyelven gondolkodni. A szöveghallgatást kezdetben rövid 10-20 másodperces szövegekkel ajánlatos kezdeni, amiben a szavak egyszerűek és a szöveg kb. 40-50 már ismert szavat tartalmaz. A kontextust egészében kell értelmezni, semmiféleképpen nem fordítani. Egy idő után arra leszünk figyelmesek, hogy egyre hosszabb, egyre több szót tartalmazó szövegek hallgatása sem fog már gondot okozni számunkra. Mivel azonban az agy az idegen nyelv hallgatásánál jobban igénybe van véve, jobban koncentrál, ezért megfigyelhetjük majd a gyorsabb fáradást, a koncentráció elvesztését vagy a gondolatok elkalandozását. Ajánlatos ezért a szövegértést fokozatosan felépíteni: először 10-20 másodperces , később 1-2 perces, majd akár 20-30 perces szövegek hallgatása következhet. A szöveget ajánlatos többször, ismételten hallgatni, hogy minden egyes szó érthető és felfogható legyen.
FIGYELEM!!! Tilos a szöveget anyanyelvre fordítani. Az agyat az első pillanattól kezdve meg kell tanítani az új nyelven való gondolkodásra. A szöveghallgatás után érdemes feltenni magunknak a kérdést: értem? Ha a válasz igen, akkor jó úton járunk. Ne fordítsuk!
EREDMÉNY: A szöveghallgatással főleg a passzív nyelvtudás fejlődik, azaz a szöveg meghallása és agyi értelmezése, valamint fejlődik a koncentrációs képesség. Ha aktív nyelvtudássá szeretnénk a szöveghallgatást változtatni, a szövegeket mindig foglaljuk össze hangosan, hogy a miután a hanginger a gyrus angularisban átalakul a Wernicke-mező számára megértett beszéddé, megtörténhessen a beszéd elsődleges megformálása. Aktívvá kell tenni az agy Broca-mezejét, a bal oldali homloklebeny hátsó részében, amely a motoros kéregben konkrét utasításokat ad a nyelvnek, ajaknak, gégének és arcizmoknak a beszédre.
Az írott szöveg olvasásán alapuló nyelvtanulást főleg az iskolákban szeretik és preferálják. Az olvasás a legjobb formája a szókincsbővítésnek, mivel egy könyv olvasása közben az író gazdag szókincsének köszönhetően az olvasó egyre több új szót ismer meg.
Nehézkes a tanulás, mert az új szavak megértéséhez szótárazni kell, azaz kikeresni a szót, kiírni a magyar megfelelőjét, majd megtanulni és újraolvasni. Csak az igazán nagy kitartással és önfegyelemmel rendelkező személyek képesek ezt az utat végigjárni amennyiben nincs mellettünk egy tanár, aki ebbe a folyamatba a szó pozitív értelmében "belekényszerít". A kiváló nyelvtudással rendelkezőknek természetesen kimondottan ajánlott az olvasás, az idegen nyelvvel való folyamatos kapcsolattartás és a szókincs bővítése érdekében. De bővül a szókics egyáltalán? Csalódást kell okoznunk, a válasz ugyanis nem igazán. Az újonnan megtanult szavak nagy része ugyanis aktív használat nélkül feledésbe merül, ezért újra ott kötünk ki mint a szöveghallgatás esetében - beszélni kell! Az írott szövegből megtanult szavakat hangosan ki kell mondani, a szöveget újra és újra vissza kell olvasni és visszamondani az újonnan tanult szavak használatával, hogy azok beépüljenek. És ezeket folyamatosan ismételni kell, mert az agy FELEJT.
FIGYELEM!!! Tilos a teljes írott szöveget anyanyelvre fordítani. Csak az új szavakat kell megérteni, de miután azok beépülnek újra az idegen nyelven történő gondolkodást kell gyakorolni. Ajánlatos ezért az írott szöveget hangosan felolvasni, felvenni akár a mobiltelefonra és visszahallgatni, majd az újonnan tanult szavak használatával összefoglalni az olvasottakat ill. hallottakat hangosan és fejből.
EREDMÉNY: Olvasással a passzív nyelvtudás fejlődik, azaz a szöveg agyi értelmezése. Ha aktív nyelvtudássá szeretnénk változtatni az írott szövegben olvasottakat, a szövegeket mindig foglaljuk össze hangosan, hogy a miután az olvasott információ a gyrus angularisban átalakul a Wernicke-mező számára megértett beszéddé, megtörténhessen a beszéd elsődleges megformálása. Újra aktívvá kell tenni az agy Broca-mezejét, a bal oldali homloklebeny hátsó részében, amely a motoros kéregben konkrét utasításokat ad a nyelvnek, ajaknak, gégének és arcizmoknak a beszédre.
A logikai rendszeren (nyelvtanon) alapuló nyelvtanulás a kelet-európai állami iskolák és privát nyelviskolák kedvence. Ezeket az iskolákat látva azt mondhatná a laikus: ez a megfelelő módszer! Megérteni a nyelv szabályait, begyakorolni a szabályokat különböző mondatokban, elmenni akár a végsőkig a gyakorlatok számát illetően.
Teszteket kitöltögetni, mondatokat fordítani helyesen, nyelvtani szabályokat és táblázatokat bemagolni. Van erre azoban egy gyönyörű példám. Európa egyetemeit látogatva nagy örömmel tölt el az a látvány, mennyi szakember tanul germanisztikát nyelvtanári, tolmács vagy bölcsész szakon Európa-szerte. Az egyetemen tanító kollégák mindig büszkén mutatják be az első-, másod-, harmad- stb. éves tanhallgatókat és kiemelik milyen jól értik a dolgukat már most, mennyire jók a nyelvtanban. A nyelvtan a mindenük. Értik és tudják is. A fordulat azonban akkor jön el, amikor angol nyelven tartom nekik az előadást és előadásom után megkérdezem tőlük van-e kérdésük, hozzászólásuk. Ilyenkor síri csönd honol mindig a teremben és a srácok megkérnek váltsunk az anyanyelvükre. Mert tudják ugyan a nyelvtant, de hibásan és félelemmel beszélnek. És ezért inkább nem mernek kérdezni semmit. Amikor átváltunk az anyanyelvükre akkor pedig szétbombáznak a kérdéseikkel. Ez megválaszol mindent a logikai rendszeren, azaz a nyelvtanon alapuló nyelvtanulás előnyeiről és hátrányairól. Jó ha értjük a nyelvtant, pozitív ha begyakoroljuk, de az anyanyelvüket is természetesen tanultuk meg a szüleinktől, a beszédet gyakorolva. Gyerekként sokat hibáztunk még az anyanyelvünk használata közben is, de gyakorlással, beszéddel megtanultuk. És mindezt úgy, hogy a nyelvtan alapjaiba már csak az iskola vezetett be minket, miközben az almát már rég tárgyesetben kértük -t betűvel a végén, miközben azt se tudtuk mi az a tárgyeset. Hibázni emberi. És csak az fejlődhet aki hibázik. És csak az hibázik akik cselekszik, tehát az aki beszél. Hiszen még az angol kollégák is képesek néha-néha hibázni.
FIGYELEM! A nyelvtanon alapuló nyelvtanulás közkedvelt és fontos, de csak kiegészítése lehet a tanulásnak. És ajánlatos akkor előhozni, amikor többszörösen hibázunk beszéd közben és nem értjük miért. Mondhatni magyarázatként kell hogy működjön, de nem alapozhatjuk rajta a tanulást és tanítást. Elvégre nyelvtant tanítani nem lehet idegen nyelven és ha a tanórán magyarul magyarázzuk a nyelvtant, akkor az idegen nyelv gyakorlása teljesen a háttérbe szorul.
EREDMÉNY: A nyelvtani szabályok megtanulása, begyakorlása és megértése fontos az idegen nyelvnél is, de teljes mértékben csak magyarázatként a beszéd ill. írás fejlesztésének támogatására. Egy új nyelv tanulásánál ezért ajánlatos pontosan azt a sorrendet követni mint az első nyelv, az anyanyelv esetében. 1. egyszerű szavak, mondatok használata a beszédben, 2. egyre bonyolultabb szavak, mondatok használata a beszédben, 3. nyelvtani szabályok egyszerű és gyors magyarázata a miért van ez így megválaszolására.
A beszéd gyakorlásán alapuló nyelvtanulás tűnhet elsőre a legnehezebbnek és mégis ez a módszer hozza a leggyorsabb és leghatékonyabb eredményeket. Elvégre aki beszélni akar, annak beszélnie kell. Gyakorolni a nyelvet.
Kezdetben természetesen egyszerű, 2-3 szavat tartalmazó mondatokkal, mint egy gyermek. Sok-sok gyakorlással pedig egyre komplikáltabb mondatokkal. Ha valamilyen sporthoz kellene hasonlítanom, akkor azt mondanám olyan ez mint az úszás. Tudhatom az úszás teóriáját (esetünkben a nyelvtant), láthattam (esetünkben olvasás) és hallhattam (esetünkben szövegértés) a világ legjobbjait úszni, mégis megfúlok, ha bedobnak a mély vízbe és én soha életemben nem úsztam előtte. Illetve úsztam, az anyaméhben. Mert az úszás és a beszéd is kódolva van az emberben. Egyszerűen minden egészséges ember megtanulja, ha akarja természetesen. És még a nyelvtani szabályokat sem kell bemaglni, hiszen minden nyelvnek van egy logikai rendszere, amire az élőbeszédet hallgató és használó egy idő után előbb utóbb önmaga is rájön. Beszéljünk hát bátran, akár óriási hibákkal is kezdetben, szerezzünk bátorságot, tanuljunk másokat hallgatva és utánnozva, ha kijavítanak jegyezzük meg a helyes formát és élvezzük, hogy a másik emberrel szót értünk és egymást segítjük. Mert a beszéd nem más, mint a másik iránti nyitás 2. lépése. A mosoly után.
FIGYELEM! A beszédet olyan személyek irányítása alatt fejlesszük csak, akik az idegen nyelvet tökéletesen beszélik, türelmesek velünk és kritikájuk építő, nem leépítő. Hogy beszéd közben az önbizalmunk is növekedjen és ne féljünk beszélni és hibázni is olykor-olykor.
EREDMÉNY: A beszéd gyakorlásán alapuló nyelvtanulás élvezetes, gyors és hatékony. Többet nem kell hozzáfűzni. Beszéljenek hát bátran németül, angolul, spanyolul, olaszul...
A ReformDeutsch egy beszédközpontú nyelvtanulási módszer, amely az egyszerű mondatoktól kezdve a legbonyolultabb mondatszerkezeteken át kérdezz-felelek rendszerben bővíti az aktív szókincset. Az új szavak és szófordulatok a nyelvtani szabályokat követve különböző élethelyzetekben vannak beszélgetések segítségével megtanítva és begyakorolva. A ReformDeutsch módszer algoritmusának köszönhetően egyes szavak és szófordulatok különböző témák és élethelyzetek közben újra és újraismétlődnek, hogy az aktív szókincs részévé váljanak minden igeidőben, módban és formában. A módszer célja az aktív szókincs bővítése, a beszéd gyakorlása, az önbizalom növelése és ez által a nyelvtanilag helyes és választékos beszéd fejlesztése.
Hogyan tanulhat meg folyékonyan beszélni angolul? Kommunikációs tréningjeinken.
Nyelvtanulás. Nyelvtanulási módszerek. Oktatási módszerek.